Olimpia Pekingben

2008.08.24. 22:00

Ez a kép tökéletesen szemlélteti a jegybeszerzési káoszt ami az olimpián tapasztalható volt. Kétségbeesett túristák reklamálnak amiért százányi néha ezernyi üres hely kínálkozik szinte minden alkalommal de jegyet közben nem kapni. A előjegyzések miatt sok kiszámíthatatlan intézményi, állami, protokol vagy iskolások tízezreinek szóló jegyeteket egyszerűen nem használják el vagy nem tudják igénybe venni. A magyar szurkolóknak persze, ilyen komoly szervezési problémák nem okoznak dolgot, na erről majd később.

Ez a lengyel fiú kénytelen táblával hirdetni, hogy venne jegyet azoktól a kínaiaktól akik valami oknál fogva kaptak ingyen jegyet az adott alkalomra de azt 
nem kívánják megnézni viszont a jegy árának feléért vagy többszöröséért azt hajlandóak voltak eladni. Úszáson és atlétikán a két eszméletlen jó stadion miatt (is) nagy volt a tolongás a spontán jegyüzérek és a helyiek között. Azt hiszem több kínai látogató volt ezen a két helyszínen mint más helyeken. Persze ahol kínai sportoló volt érintett ott egyértelmű szurkolótáboruk volt. A kínaiaknak udvariassan hangos Zhōngguójiāyóu!-val drukkoltunk.

 

Jegyet szerezni lehetetlen nagyon nehéz volt. A külföldről érkezők csomagban kapták a jegyeiket emiatt folyt a csere-bere a szállodáknál, szálláshelyeken az adott érdeklődéstől függően. A Kínában élő külföldiek ha nem vették meg a jegyeiket előre on-line és nem kaptak jegyeket a cégképviseleteiktől, akkor kénytelenek voltak felárazott jegyeket venni a kordonokon kívűl. Mert erről a helyről nem tudtak...
Amikor lezajlott a megnyitó ünnepség azon törtem a fejem, hogy honnan fogok jegyeket szerezni. A weben hamar megtaláltam, hogy melyik utazási iroda hozza ki a magyarokat. Ott az is olvasható volt, hogy melyik két szálláshelyre szállásolja el őket. Csak ezt a két szállodát kellett megtalalnom az on-line térképen. A helyszínen (jócskán a városon kívűl északon) egy apartmant házas szállodát találtam, a Longmai-t.

Itt ment a jegyek értékesítése nagyüzemben, de csak magyaroknak! Az a jó a nyelvünkben, hogy olyannyira elszigetelt, hogy aki magyarul jól beszél az biztosra vehetően magyar is. Az iratait sem kell ellenőrizni ehhez. Ez az utazási iroda nem adhatott jegyet külföldieknek csak a saját túristáinak meg a prominens vendégeinek
pl. a volt olimpikonoknak. Meg nekem. Ráadásul olcsó is volt, mert a jegyárak a kínaiak fizetéséhez volt beállítva, az iroda  20%-os felárja sem emelt sokat.
A megnyitó ünnepséget egy bárban töltöttem, a műsort csak nagyvonalakban követtem, mert éppen vertem az embereket pool biliárdban. Nem sokkal később ahogy az elkövetkezó napoban is Hollandia drukker szponzora a Heineken buiján kötöttem ki. Ingyenes belőpő, holland zenekarok, jóféle holland csapolt sör, barátságos hórihorgas hollandok között. Az előterekbe kirakott rekreációs szimulátoraikra már nem sok erőm jutott. Nem modom, hogy sok kínai lett volna, viszont annál több holland.
A vizilabda meccseket a Bird Nest (Nemzeti stadion) közelében rendezték. Az uszodát nem az Olimpiára építették, hanem már korábban is kész volt. Persze minden egyes létesítményt felújjítottak erre a rendkívűli alkalomra. Az első esemény tehát a magyar-görög mérközés volt amire ki mentem. A büfénél kiadtam az instrukciókat a kínai srácnak az akkor még korlátozott szintű kínaimmal, ezután a magyar zászlóba csavarodott hazámfiát köszöntöttem majd előre engedtem. Ő kikerekedett szemmel ennyit mondott: "És ezt te így kínaiul nyomod?" Elismervén a fél éves kínai tudásomat.
   
A magyarok az uszodánál gyakran mentek ki, hogy "mindjárt visszajönnek" zsebükben a stadionban összeszedett jegyek tucatjaival. Amit vittek a kint rekedteknek. Csak ők csinálták ezt a trükköt, így az önkéntesek nem voltak felkészülve ellene.  Angolul beszélő önkéntesen 15-20 méterenként. Az játékok idején állitólag 400ezer ember segítette az olimpia megrendezét. Angolul beszélő diákok, nyugdíjjasok, bárki aki valamivel hozzá tudott járulni a sikeres lebonyolításhoz.
A ping-pongon nem láttam kínai játékost,
az ökölvíváson pedig sem nehézsúlyúakat,
sem pedig magyarokat. Kissé unalmas volt.
A Gongti Gymnasium. A Munkások tornaterme! Nem vicc, ez a neve. Közel a Sanlitunhoz ez volt a box stadion. 
A Nemzeti Stadion avagy a Bird Nest. Fenomenális modern Kollosszeum. Ugyan ezen a napon csak középdöntők voltak de a látvány miatt mindenképpen megérte kilátogatni. Négy év alatt 423 millió dollárból épült és 91ezer ember élvezi egyszerre.
Annyian vannak mint a kínaiak. Mert, azok! Fotó a Bird Nest-ből szemben az uszodával.
Kínai "pom-pom" lányok a kosárlabda stadionban. Adtak a kultúrált országimázsra.
A kajak-kenú Pekingtől nem messze Sunyiban (!) volt. Ide ingyenes busz járt ki.
Az öttusa lovaglás helyszíne. Ez a stadion is régebbi csak felújjították. Közel az olimpiai faluhoz a város központi részén. A panoráma képem kissé torzszülöttre sikeredett.
Szemből a masszív magyar szurkoló tábor. Az athéni hibákat elkerülendő az azonos országok rajongóinak elszortan adták ki a jegyeket. Eképpen nem tudnának "tömbösödni". A magyarok tudták, hogy úgy képtelenség lenne összehangolt kórúsban buzdítani a játékosokat, ezért olykor trükkökkel, máskor erőnek erejével érték el, hogy egy csoportba üljenek. Éppen a szemben lévő kijáratnál álltam amikor pár perc eredménytelen kérlelés után 8-10 megtermett magyar egyszerűen átnyomta magát a fiatal kínai diákok sorfalán. Kifelé pedig talákoztam olyanokkal akik büszkén hírdették, hogy a kijáratokon surrantak be jegy nélkül. A vizilabda döntő elött már egyemberként skandálták a magyarok a lelátón, hogy "Nincsen jegyünk, mégis megyünk!!" Pontosan így is tettek.
Röplabda elődöntő a város peremén... USA vs. Oroszország. Hangulatos volt.
A hegyikerékpár verseny kegyetlen pályán zajlott, gyilkos magas páratartalmú melegben. Az 1-es rajtszámú francia nyerte a versenyt. A 39-es rajtszámú magyar fiúnak nem volt segítője aki frissítőt adott volna neki. Mindenki másnak volt! Nem jutott rá pénz. Miközben SZ. I. sportminiszter azon méltatlankodott, hogy milyen alapon repülnek többszörös olimpia bajnokok vele együtt az I. osztályon. Talán ha ő otthon maradt volna vagy túrista osztályon repül akkor ennek a fiúnak lett volna egy segítője aki ad neki Isostar-t a 36 fokos melegben. Két órán át nyomta egy kulacs folyadékkal. Nem csoda, hogy a végére megelőzte az addig mögötte lévő kínai srác. 
A Madárfészek (Bird Nest) esti fényében. A Vizi kocka a Nemzet uszodája.
 

Végül néhány érdekes statisztika az olimpiával kapcsolatban:


A pekingi olimpia teljes költsége közel 43 milliárd USD volt. Ezen belül az épületek költsége mintegy 1,8 milliárd USD. Ezeket a játékok után sport-és szórakoztató célból használják.

Az olimpia előtt, szerte Kínában mintegy 400 millió fiatal kínai diák és több mint 500.000 iskola vett órákat a olimpiával kapcsolatban. Ez összhangban volt az egyik elsődleges céljával az olimpiai mozgalomnak - a fiatal embereket sportra nevelni. 

1936 után (Berlin) ez volt az első alkalom, hogy nem az Egyesült Államok vagy a Szovjetunió vezette az érem táblázatot. (Kína) 

India 17%-a a világ népességének. Az olimpiai érmek 0,31%-át nyerték. 

Kína 19,8%-a a világ népességének és az érmek 10,4%-át ők nyerték.

Az Egyesült Államok: 4,6% népességgel 11,5%-nyi érmet vitt haza. 

Nagyjából 4.1 milliárd ember látta a világban a megnyitó ünnepséget és összesen 4.7 milliárd nézte a versenyeket. 

A záró ünnepségen mintegy 2583 speciális lámpát alkalmaztak. A világítástechnikai berendezések tömege több mint 300 tonna volt amit öt hónap alatt szereltek fel. 

Nagyjából  3500 baba kapta Kínában az Aoyun, avagy az "Olimpia" nevet, és még több kínai anya próbálta időzíteni a szüllését a megnyitó ünnepség napjára augusztus 8-ára.

A legdrágább olimpiai jegyek ára 5.000 jüan (150ezer Ft) volt a megnyitón. A legolcsóbb pedig egy sportversenyre 30 jüan (900 Ft) volt. Mintegy 7 millió jegyet bocsájtottak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

Mintegy 1000 szervert, 5000 eredményjelző terminált, 4000 nyomtatót és több mint 10000 db PC-t használtak fel. Összesen mintegy 4000 ember volt az informatikai személyzet mindehhez.

Ez volt az első alkalom, hogy az olimpia játékokat teljes egészében nagyfelbontású (HD) minőségben közvetítették.

Az olimpiai megnyitók során első alkalommal használtak egy speciálsi követési rendszert, egy programot amivel egyéni kódokkal 18 000 előadót tudtak irányítani illetve követni egyszerre. Ez a rendszer a "ShenZhou 4000" űrprogramok során használatos és a stadion központi vezérlőjéből irányították.

Időjárást befolyásoló rakétákat lőttek fel, hogy megállítsák az esőfelhőket amik elérhették volna a Nemzeti stadiont a megnyitó ünnepség éjszakáján.

Egy szuperérzékeny digitális gyújtás rendszert használtak a tüzijátékokhoz, amely minimálisra azaz néhány milliszekundumra csökkentette az időeltolódást Peking 30 helyszínén a több mint 40.000 kilövés idejére. Egyikük sem hibásodott meg.

Az biztos, ennél látványosabb és profibban megszervezett megnyitó (és záró) ünnepséget soha életemben nem láttam, ahogy biztos vagyok abban is, hogy a világ sem. Ezek után már az sem volt meglepetés, hogy a jegybeszerzéstől eltekintve minden tökéletesen volt megszervezve. Csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni. Hatalmas élmény volt látni az olimpiát Pekingben.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.